Átrendezzük a lakásunk időnként, olyan két havonta. (Nyilván mindenki így csinálja.) Ez idáig rendben is van, tologatás, pakolgatás, hagyjadmajdén, derékfájás. Viszont az új bútor és tárgyrendek megkövetelik, hogy a gondosan kialakított kábelezés, takarásba bújtatott hosszabbítók és ledugózott konnektorok is mind átrendeződjenek - mindez mindig sokkal több fejvakarást okoz, mint maga a térváltoztatás.

Szóval, egy ilyen helyzetben szükségem lett elektronikai tartalékaim közül is az utolsó hármas elosztóra, hogy a centralizálódó elektronikai területünkön legyen elég áramforrás. A Nagyszoba Átrendezése Hadművelet (továbbiakban NÁH) záróaktusaként bedugtam az elosztót, hozzá a fogyasztókat és lássanak csodát! Sötétség. Semmi nem működik.

Elosztó nélkül működött a rendszer, csak abban lehet a hiba. Két-háromszáz forintos tétel, de hát faék egyszerűségű! Mi a nyamvadt rosseb tud benne tönkre menni?! Utána kellett járni.

Kívülről semmi különös nem látszott rajta, illetve annyi, hogy az egyik csatlakozója körül kissé meg volt olvadva a műanyag. Vállat vontam, bármit lehet az ott.

Z elkezdte kicsengetni. A földelés és az egyik szál rendben volt, sípolt rendesen, a másik, az olvadt aljú nem. Jött a csavarozás.

Négy mélyen ülő csavar fogja össze az elosztót, a fázisceruzával könnyedén ki lehet hajtani őket. Ha kint vannak, a felső műanyag burkolat könnyen leválik. Szemünk elé tárul a belső szerkezet, ami tényleg nem egy bonyolult dolog: vannak rögzített, villa szerű lemezek, ezek a földelések, és két, a csatlakozókba kifutó, háromszög alakú préselt lemez: ezekhez szoktak valójában hozzáérni az elektromos fogyasztók csatlakozói. Mindegyik le vagy kiszedhető, de én csak a háromszög lemezeket és a csatlakozókat vettem ki. A működő képeset nem volt nehéz, ki kellett csavarni a csatlakozót, sima menttel volt rögzítve a háromszöglemezekhez. Az olvadt burkolatú már nehezebben jött szét, be volt szorulva, és mintha nem is lett volna rendesen összecsavarva. Ahogy eltávolítottam őket, és átnéztem a műanyagon és egyértelműen látszott, hogy be van olvadva majdnem teljesen az egyik lyuk.

Ez mindenképpen hibának tűnt, és amíg elővettem a fúrót és fúrószárat, Z kicsengette a kiszedett csatlakozó + elosztó lemezeket, hogy kint működnek-e.

Működtek. Egyértelművé vált, hogy a hibát az olvadt burkolat okozza. Nosza hát, ki is fúrtuk, le is fűrészeltük akadálymentesre!

Összeraktuk szépen, működött, őrültünk. Befejeztük a NÁH-ot, és megjegyeztük, hogy az a monoklis szemű elosztó a mi kis barátunk, akire figyelni kell.